CONTENT
MSZ EN ISO 50001:2012
Energiairányítási rendszer
EVNA Solutions
Nagyvállalatok energetikai auditálási kötelezettségérÅ‘l
Miért válasszam az ISO 50001-et?
​
Az 2015. évi LVII. energiahatékonyságról szóló törvény alapján a nagyvállalatok 2015. december 5-ig (Energiahivatal, mint eljáró hatóság nem állapít meg bírságot az auditálási kötelezettség elmulasztása miatt 2017. június 30-ig), majd azt követÅ‘en négyévente energetikai auditot kötelesek lefolytatni.
Attól kezdve az ismételten kivethetÅ‘ bírság mértéke a nagyvállalat nettó árbevételétÅ‘l függÅ‘en 10 millió Ft is lehet.
A kötelezetti kör, azaz a nagyvállalatok lehatárolása a kis-és középvállalkozásokról, fejlÅ‘désük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvényben foglaltak szerint történik.
Nagyvállalatnak az a vállalkozás minÅ‘sül, amely 250 fÅ‘nél több személyt foglalkoztat, vagy amelynek éves nettó árbevétele meghaladja az 50 millió eurót vagy mérlegfÅ‘összege a 43 millió eurót.
​
Jogszabályi háttér
„Unión belül fokozni kell az energiahatékonyságot annak a célkitűzésnek az eléréséhez, amely szerint 2020-ra az addigra várható értékekhez képest 20 %-kal kellene csökkenteni az Unió primerenergia-fogyasztását.” /2012/27 EU irányelv/
Az Energiahatékonyságról szóló 2012/27 EU irányelv 8. cikke alapján kiadták a magyar végrehajtást szabályozó 2015. évi 57. törvényt. Ezek a jogszabályok tartalmazzák többek között a nagyvállalatok energetikai auditálási kötelezettségét.
2015. évi LVII. törvény az energiahatékonyságról
Az Európai Parlament és a Tanács 2012/27/EU irányelve
Az energiahatékonyságról szóló törvény végrehajtásáról szóló 122/2015. (V.26.) Korm. rendelet
​
​
Kötelezettek köre
Az a nagyvállalat, amely 250 fÅ‘nél több személyt foglalkoztat, vagy amelynek éves nettó árbevétele meghaladja az 50 millió eurót vagy mérlegfÅ‘összege a 43 millió eurót.
Ehhez hozzá kell adni a vállalkozással partnervállalkozási kapcsolatban lévÅ‘ vállalkozások adatait, amelyek közvetlenül tulajdonosai az adott vállalkozásnak, vagy közvetlenül az adott vállalkozás tulajdonában vannak.
Kivétel az Energiahatékonyságról szóló törvény szerint:
„Annak a kis- és középvállalkozásokról, fejlÅ‘désük támogatásáról szóló törvény szerinti kapcsolódó vagy partnervállalkozásnak, amelynek végsÅ‘energia-fogyasztása nem éri el a nagyvállalat végsÅ‘energia-fogyasztásának 5%-át, nem kell az energetikai auditálást lefolytatni vagy az energiagazdálkodási rendszert működtetni.”
​
Tartalmi követelmény
Az audit tartalmi követelményeit a direktíva VI. melléklete alapján a Kormányrendelet tervezete a következÅ‘k szerint határozza meg:
13. §
(1) Az energetikai auditnak az energiafogyasztással és a – villamos energiára vonatkozó – terhelési profilokkal kapcsolatos naprakész, mért és visszakövethetÅ‘ műveleti adatokra kell épülnie, valamint ki kell terjednie az épületek vagy épületcsoportok, ipari műveletek vagy létesítmények energiafogyasztási profiljának részletes felülvizsgálatára, beleértve a szállítást is.
(2) Az energetikai auditnak – amennyiben az lehetséges – életciklus-költség elemzésre kell épülnie a hosszú távú megtakarítások, a hosszú távú beruházások maradványértékei, valamint a diszkontráták figyelembe vétele érdekében.
(3) Az energetikai auditnak arányosnak és megfelelÅ‘en reprezentatívnak kell lennie annak érdekében, hogy megbízható képet adhasson az általános energiahatékonyságról.
(4) Az energetikai auditnak ki kell terjednie
a) az alkalmazott energiahordozók és költségeik meghatározására,
b) a fogyasztási trendek, bázisértékek és fajlagos értékek meghatározására,
c) az energiapazarlási pontok megkeresésére és bemutatására,
d) a költséghatékonyabb energia-felhasználási módok feltárására és elemzésére, a megújuló energiaforrások alkalmazásának lehetÅ‘ségére, valamint a fejlettebb üzemeltetési eljárások és esetleges új berendezések bemutatására.
(5) Az energetikai auditnak részletes és hitelesített számításokat kell lehetÅ‘vé tennie a javasolt energiahatékonyság-javítási intézkedésekre vonatkozóan és számszerűsítenie kell az energiahatékonysági potenciált (potenciális megtakarításokat). A potenciál kiaknázásához szükséges intézkedéseket az energetikai auditnak legalább, a (6) bekezdésben meghatározott beavatkozási kategóriákban kell megfogalmaznia és az ajánlott intézkedésekre lebontva kell számszerűsítenie a potenciális megtakarítások kiaknázásának ajánlott mértékét, a szükséges beruházási költségeket, valamint a megtérülési idÅ‘t.
(6) Az energetikai auditnak legalább az alábbi beavatkozási kategóriák szerint kell meghatároznia intézkedéseket:
a) beruházást nem igénylÅ‘ (egyszerű),
b) támogatás nélkül is elvárható módon megtérülÅ‘ (költségoptimális),
c) jelenleg csak támogatásokkal reális (költségigényes).
LehetÅ‘ség a mentességre
​
Azok a nagyvállalatok, amelyek erre akkreditált tanúsító szervezet által tanúsított ISO 50001 szerinti irányítási rendszert működtetnek, mentesülnek a kötelezÅ‘ auditálás kötelezettsége alól.
​
Az energiairányítási rendszer elÅ‘nye emellett, hogy
-
a tanúsítás pontos követelményei és a tanúsító szervezetek lehetséges köre már most ismert, - folyamatos energiahatékonyság-növelésre, azaz költség-hatékonyság növelésre ösztönöz,
-
folyamatos rendszerfelügyeletet tesz lehetÅ‘vé,
-
a rendszer bevezetését elvégezheti a szervezet maga, így az auditot végzÅ‘ alvállalkozói költség, valamint az auditorok által a szervezetnél eltöltött idÅ‘ jóval kevesebb,
-
mivel mentesít az energetikai audit végzésének kötelezettsége alól, annak hatósági felügyeleti eljárásai sem terjednek ki a mentességet nyert nagyvállalatokra.
Bár energiairányítási rendszert ISO 50001 szabvány szerint bármely szervezet bevezethet, (vannak olyan nagyvállalatok, amelyek eddig egy-két telephelyükön vezették be és tanúsíttatták a rendszert) az energetikai auditálási kötelezettség alól nyilvánvalóan az a nagyvállalat nyer mentességet, amely teljes szervezetében bevezette és tanúsítatta az ISO 50001 szerinti energiairányítási rendszert.
